- Nézzék, kinyitotta a szemét!
- Ó, hála istennek, Tom! Tom, drágám, hogy érzed magad?
- Hát maga aztán jól ránk ijesztett, fiam.
- Mondj valamit, Tom, kérlek! Az ég szerelmére, doktor úr, miért nem beszél? Biztos, hogy hall minket?
Tom hunyorogva próbálta a hangok irányába fordítani a tekintetét. Szinte elviselhetetlen fájdalommal jár minden apró mozdulat, gyenge volt még, ezért fáradtan lehunyta a szemét.
- Beszéljen hozzá, Mrs. Kaulitz! - mondta az orvos. - Mindegy mit, csak beszéljen. Ébren kell tartanunk, mert ha ismét elájul akkor kómába esthet.
- Kómába? - visszhangozta rémülten a lány, és a szeme megtelt könnyekkel.
- Ne aggódjon, Mrs. Kaulitz! - nézett az orvosra rosszallóan Noland.
Lina aggódva az ágy fölé hajolt, és megfogta Tom kezét.
- Kérlek, nyisd ki a szemed! - esdekelt. - Nézz rám!
A férfi lassan, fájdalmait lekülzdve engedelmeskedett a szelíd unszolásnak, és Lina könnyektől fátyolos szemébe nézett.
Vajon ki lehet ez a szép lány?!
- Ez az, Tom. Most próbálj meg visszaemlékezni! Emlékszel a balesetedre?
- A balesetemre? - kérdezte kábultan a férfi. - Aha, szóval ezért vagyok itt...
- Pontosan - bólintott a lány. - Ez az a kórház, ahol Ana is született, és amikor a baleset után behoztak, az egyik orvos emlékezett a nevedre. Telefonon értesítették Mr. Nolandot, aki persze jött értem, és elhozott. Már több mint 1 órája itt vagyunk, de csak most ébredtél fel.
- Ó, a fejem! - szisszent fel Tom.
- Ütközéskor alaposan beverte a fejét a szélvédőbe - tájékoztatta Noland. - Ha nincs bekapcsolva a biztonsági öve, nem úszta volna meg ennyivel, az szent.
Lina képtelen volt tovább fegyelmezni magát, arcán kövér könnycseppek gördültek végig.
- Ó, Tom! Úgy aggódom érted!
- Tom - ismételte a férfi, mintha álmában beszélne. - Az én lennék?
Lina kétségbeesetten Nolandra nézett.
- Hát persze, fiam - helyeselt görcsösen mosolyogva az ügyvéd. - Maga Tom Kaulitz, ki is lehetne más.
- Mr. Kaulitz tudja hol vagyunk most? - kérdezte meg az orvos.
- Gondolom, egy kórházban...
- Egészen pontosan a Shadyside Falls- i Városi Kórházban - segített a doktor. - Nemrég súlyos balesetet szenvedett.
- Óriási erejű volt az ütközés. - folytatta a lány, akinek szép szeméből megállíthatatlanul peregtek a könnyek. - A szemtanúk szerint nagyon bátran viselkedtél. Oldalra is kaphattad volna a kormányt, de te inkább kockára tetted a saját életedet, semmint másokét veszélyeztesd.
- Szóval valóségos hős vagyok - moromolta bizonytalanul Kaulitz, hisz még mindig nem emlékezett a balesetre.
- Tudja, ki az Egyesült Államok elnőke? - kérdezte meg hirtelen az orvos.
- Ugyen, kérem, kit érdekel ez most? - szólt közbe gorombán Noland. - Arra válaszoljon, fiam, hogy kicsoda Richard Tremaine!
A beteg szemlátomást lassan töprengett.