Másnap reggeltől nagy volt a forgolódás, még a hotelben is. Az esti parti már 7-kor kezdődik! Nem kell szerencsére messzire menni. Csak a szálloda nagy termébe, ahol meg tudjuk tartani. Persze cserébe az itteni vendégek, mind jogosultan meg vannak híva. Kicsit izgulok ezért is cikáztam Alen, Reginah és az én lakosztályom között. Igen Reginah nem aludt velem az este! Vissza érkezésünkor foglaltunk egy másik szobát a részére. Csak annyit mondott  vendége lesz! Volt egy sejtésem. Mindegy is haladjunk tovább! Segítettem ruháját felvenni. Nekem úgy is később kell mennem. Épp a folyóson haltam, vissza a szobámba hisz a hajam már kész volt Reginah meg csinálta! Mindig is volt tehetsége a fonáshoz.

Egyszerű volt nekem, neki pedig meg se kottyant. De hát az egyszerű is lehet sokszor nagyszerű, nem igaz?!

Hol is tartottam? Ja igen. Nos mondhatni a máskor szinte üresnek mondható folyosó tele volt! Idősebb női korosztály kosztümben, a férfiak nyakkendőben, ingben és zakóban. Így is volt közöttük akik felvették a nagy szoknyás, díszes hosszú ruhát! Nekem nagyon tetszetek. Főként az idősebb korosztály! A gondoskodás, szeretett és a kitudja mióta tartó szerelem. Ahogy gyengéden megfogják egymás kezét, és igyekeznek egy kis kikapcsolódásra. Jelenleg ez a parti. Te Jó Ég!! Ne most elmélkedj, le vagy maradva. Mindenki már készen halad a nagy terem felé. Neked meg csak a hajad...
Igen, egy ütközés várható volt főleg ha nem figyelsz előre!
- Bocsánat! Én nagyon sajnálom! Teljes mértékig az én hibám.-tápászkodtam fel és a ruhámat poroltam. Poroltam?? Nincs is kosz. Azt is éreztem, hogy két erős kéz van a honom alatt.-Nem figyeltem és... és-már csak te hiányoztál!-Mister Kaulitz?!

- Miss Paul! Szóljon ha tévedek! De esetleg nem készülődnie kellene?-mi lelt már megint Vivienen Paul???! Ki más lenne?. Még a nevére is rá kérdezel? Térj már észhez!! Bőgd ki a választ és ne bámuld.
- Nahát, nahát.-jelent meg a szája szélén egy sejtelmes mosoly. Közelebb hajolt mint aki bizalmasan szeretne, a tudtára adni a másiknak valamit.-Most rajta kaptam, Kedvesem! Nem csíp a nyelve mint a minap, és még a szeme is rajtam maradt.-súgta a végét a fülembe. Olyan volt mint ha a meleg után, elkapna egy hideg szél. Az eredmény látható volt! Libabőrös lettem. Még a gyomrom is görcsbe rándult. Ez nem jó, nagyon nem jó!
- Nem tudom miről beszél, Mister Kaulitz!-hangsujozom! Hátrébb próbáltam lépni ugyan is idegen területen van. Nagyon is! De nem ment.
- Csak nem menekülni szeretnél?-ráncolta a homlokát.
- Szeretnék készülődni! Ha nem bánja.-sziszegtem közelebb hajolva. Pont egy idős házaspár haladt el mellettünk. Rájuk mosolyogtam, mint aki valami nagyszerűt halott! Mikor halló távolságon kívül kerültek, lefagyott a mosoly az arcomról és folytattam.-Lefejtené végre rólam kezeit??-néztem le az említettekre.
- Kedves! Egyre jobban lenyűgöz.-sandított rám. Tudom mire megy ki a játék! A jobb kezem ökölbe is szorult. Ő is észre vette éreztem!-Csak nem ideges vagy?-nézet ártatlanul. Mi?? Ez játszadozik velem. Még élvezi is. Na nem, én nem vagyok a jáccótársad!-Imádom mikor mérgelődsz. Ne is mondj semmit érzem szépségem!-kapott egyik kezével a szívéhez.
- Tudja mit?-néztem mögé. Hála az égnek! Most az egyszer örülök neked vipera.
- Hallgatlak! Hűséges tipús vagyok. De te hercegnőm kivétel lehetsz!-kacsintott rám.
Játszadozunk, játszadozunk? Hát... akkor játszunk.
- Meg értem Mister Kaulitz! Nagyon is. Hisz ha ilyen melleket kéne fogdosnom egész életemben, mint Miss Azzo. Nem vagyunk egyek! Semmilyen téren. Hála Istenek!-sandítottam a közeledő cicomára. Ez meg még is hova készül abba a tűzpiros ruhában?! Erre már az én szemöldököm is feljebb kúszott. Ideje igyekeznem, inkább vissza is sandítottam. Megfogtam Bill egyik kezét, és a mellemre tettem! Ez egyáltalán nem vall rám. De kiprovokálta! Láttam a kitágult szemeit!-Baj van Mister Kaulitz?!-néztem a szemébe hitetlenkedve és egyben ártatlanul.
- Öhm....-Nyelt egymás után kétszer is nagyot. Még én is hallottam! Aztán megnyalta a kiszáradt ajkait. Bevallom ez engem is felcsigázott! De alig észre vehetően megráztam a fejem, és határozottan folytattam tovább.
- Remélem megjegyezte Mister Kaulitz! Többet ilyesmiben nem lesz része. A menyasszonya nem egy deszka, de melle az nincs! Szegény Bill! Miről is beszélek?!- vettem el a kezét.-Maga ezt szereti, igaz? Sok sikert  Jövőbben! Tudja mit, az egyik modell barátnőm most csináltatta. Elkérem a számát! Ne is mondjon semmit, nem kell meg köszönnie.-hajoltam az arcához. Öt centi lehetett köztünk. Éreztem azt a boditó illatát! Egy másod percre meg is szédültem, de erőt kellet vennem magamon.-Vegye ezt nászajándéknak!-súgtam szinte a szájába! A szánk épp hogy nem ért össze, éreztem a meleg lélegzetét a számon. Muszáj volt vissza ugranom legalább 10 cm távolságra. Még a végén elveszi a maradék eszem is! A látszat takarásáért, gonosz mosolyt erőltetem magamra, és megadtam a végső döfést.-Bár a nászéjszakán még valószínűleg nem tapasztalhatja. De ne búslakodjon! Azt nem szeretem. Nézze a jobbik oldalát! Össze hasonlíthat egy szilikon, mű mellet egy igazival. Csak el ne felejtse nekem Mister Kaulitz! Nem  tudok másik ilyen alkalmat adni. Ahol megérinthetett! Magánszvérán belül!!-hátrébb léptem. A szőkeség is halló távolságon beül, remek!-Nagyon örültem Mister Kaulitz! Nagyon humoros volt, igazán. Miss Azzo! Látom ön is készen van. Ez esetben már rohanok is! Örvendtem a szerencsének. További szép estét!-kilépve oldalra, mosolyogva faképnél is hagytam őket. Már így is késésben vagyok!!

Nem pazaroltam egy percet sem! Megcsináltam a sminkemet.

Egy szép nyaklánc és fülbevaló.

Reginah segített felvenni a ruhám! Na meg persze faggatózott kicsit.
Látta a közeli jelenetet Tom szobája felé tartva! Na igen! Még is ki is beszél itt?!
Állítólag segített nyakkendőt kötni. Na persze! Ez túl átlátszó, én mondom.

Már csak a cipőm hiányzót mikor, a legnagyobb badarság hagyta el a száját!
- Tetszik neked!-jelentette ki!
- Miket beszélsz?!-kaptam hátra a fejem. Ez badarság! Egy öntelt tapló, egy - egy faragatlan tuskó!! Az bizony!-Hallucinálsz! Nincs semmi, semmi!!-kaptam le a megfelelő cipőt a többi közül.
- Ha te mondod.-rántott vállat.
- Na Ná!-egyenesedtem ki.-Szerintem mehetünk.-indultam meg az ajtó felé. Közben megismételtem magamban, hogy Na Ná!

Végig haladtunk a folyóson  egyenesen a lifthez. Mikor leértünk tudtam, már csak mi vagyunk azok akik késnek! Ez is annak a faragatlanak a hibája. Minek kellet feltartania?. Idióta, IDIÓTA! Ezért mit kapok én Alentől! Nagy levegőt vettem, és megsokszoroztam a lépteimet amennyire csak tudtam. Mikor a nagy ajtóhoz értem, megtorpantam. Egy magas nagydarab férfi köszöntött! Nyitotta volna az ajtót. Szerencsére időben felszólaltam, hogy várjon még. Meg várom a kísérő partnerem! Addig is volt egy percem megnyugodni. Nem sokáig! Reginah meg állt mellettem, és az ajtó már nyitodot is.